C.S. Lazzar Podcast - Sikert és boldogságot!

Reid Hoffman, a LinkedIn alapítója mondta egyszer: ha nem kínos egy kicsit az első verziód, akkor túl későn léptél piacra. A legtöbb vállalkozó mégis vár, csiszol és finomítgat – miközben a piac nem őt várja. Olvasd el...

Reggel még ki sem nyitottad rendesen, már a telefon fényébe bámult. Aztán nyolc óra monitor, este sorozat, elalvás előtt még egy kis görgetés. A szemed az egyetlen munkatársad, akinek sosem jár ebédszünet. Olvasd el...

Az első randin még azt is megkérdezted, milyen zenét hallgatott gimiben. Ma már a mondatait is befejezed helyette – csak épp meghallgatni felejted el őket. Olvasd el itt...

Van egy munkatársad, aki sosem beteg, nem kér fizetésemelést, és hajnali kettőkor is ugyanolyan pontosan dolgozik, mint hétfő reggel kilenckor. Úgy hívják: sablon. És valószínűleg még fel sem vetted. Olvasd el itt...

Szerda délután negyed négy. Épp most döntötted el, hogy mostantól másképp csinálod – de a fejedben már szólt is a hang: „majd hétfőtől”. És ezzel a két szóval szépen el is temetted az egészet, díszes szertartással...

A fogorvoshoz elmész évente, az autót elviszed szervizre, a hajadhoz időpontot foglalsz. A pénzügyeidre viszont akkor nézel rá utoljára alaposan, amikor… na, mikor is? Pontosan. Erről lesz szó. Olvasd el itt...

Van egy gyógyszer, ami ingyen van, nincs mellékhatása, és reggelente ott várakozik az ablakod előtt. Mégis a legtöbben úgy megyünk el mellette, mintha nem is létezne – aztán este csodálkozunk, hogy nem jön álom a...

Hazaér a párod, és ragyog: megdicsérte a főnöke, sikerült a vizsgája, összejött az üzlet. Te pedig fél szemmel a telefonodból annyit mondasz: „ja, ügyes vagy”. Gratulálok – most buktál el egy vizsgát, amiről nem is...

Egy vendéglős mesélte egyszer: nem attól fél, aki visszaküldi a levest, hanem attól, aki mosolyogva kifizeti, elköszön – és soha többé nem jön vissza. Az egyik hangos, a másik láthatatlan. És pontosan a láthatatlan...

Az edzőteremben januárban tömeg van, márciusban visszhang. A nyelvtanuló appok grafikonjai a harmadik héten zuhannak. Nem a nehézség győzi le az embereket – hanem az, hogy a dolog egyszer csak nem izgalmas többé. Olvasd...

Egy ismerősöm hónapokig vezette füzetben, hogy hol tudna spórolni. Lemondta a kávét, a mozit, a péksüteményt. Aztán egy nap kiszámolta: az autója havonta többe került, mint az összes apró öröme együttvéve – egy évre...

A nagymamám nem azért nem ment le többé a piacra, mert nem akart. Hanem mert egy nap már nem bírta felhozni a szatyrot a harmadikra. Nem betegség vette el az önállóságát – hanem az erő, ami észrevétlenül elfogyott...

„Ő tudja, hogy szeretem.” Ezt mondta egy ismerősöm a huszadik házassági évfordulóján. A felesége aznap este megkérdezte tőle: „mondd, te egyáltalán észreveszel engem?” Olvasd el itt...

Kiküldted az ajánlatot, a másik oldalon meg csend. Nem nemet mondtak – csak elfelejtettek válaszolni. És te ebből a csendből írtál magadnak egy egész elutasító regényt. Olvasd el itt...

Nézz meg egy kisgyereket, ahogy járni tanul. Elesik, feláll, elesik, feláll – és egyetlen pillanatig sem jut eszébe, hogy „na, ez a járás-dolog nem nekem való”. Aztán eltelik harminc év, és ugyanez az ember már azért...